Egyházi restitúció: DNA-vizsgálat vagy félretájékoztatás?

Miközben a gyulafehérvári és a nagyváradi egyházmegye illetékeseinek semmilyen restitúciós irat bekéréséről nem volt tudomásuk, Szatmár megyében is csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a prefektúra gyűjt adatokat az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanok kapcsán. Azzal kapcsolatosan, hogy kinek a megrendelésére dolgoznak, szintén nem sikerült hitelt érdemlő információkat szereznünk.

A hírportál egyébként úgy tudja, hogy több erdélyi megyében vizsgálja a DNA az 1995 és 2013 közötti épület- és telek-visszaszolgáltatásokat. Mint írják, az eljárást a DNA Fehér megyei osztálya kezdeményezte, és azt is tudni vélik, hogy három Szatmár megyei önkormányzattól – Szatmárnémeti, Hadad és Aranyosmeggyes – minden ezzel kapcsolatos iratot kikértek. A DNA honlapján erre vonatkozó hírt nem találtunk, sajtószolgálatuk szóbeli tájékoztatást nem volt hajlandó adni, írásbeli kérdéseinkre pedig kedd kora estig nem érkezett válasz.

A szatmári római katolikus püspökségen érdeklődésünkre közölték: hozzájuk semmiféle hivatalos megkeresés nem érkezett, így nem is óhajtják kommentálni ezt az értesülést. Hadad község polgármestere, Balogh Ferenc eközben kifejtette: körülbelül egy héttel ezelőtt kértek tőlük adatokat a katolikus egyházi vagyonnal kapcsolatosan. A nagyközség önkormányzatának túl sok közölnivalója azonban nem volt, mivel Hadadon nincs római katolikus gyülekezet. A polgármester hozzátette: az igénylés nem a DNA-tól, hanem a Szatmár megyei kormányhivataltól érkezett.

Az aranyosmeggyesi jegyző szerint ők is kaptak ilyen jellegű felszólítást a prefektúrától, melyre válaszoltak is: a községben lévő egyetlen katolikus templom nem szerepel az önkormányzat nyilvántartásában, és arról sincs tudomásuk, hogy vissza lett-e szolgáltatva vagy sem.

A szatmárnémeti polgármesteri hivatal jogi osztályának vezetője, Mihaela Racolta ellenben tagadta, hogy ilyen jellegű információkat adtak volna ki, mint elmondta, sem a DNA, sem a prefektúra nem kért tőlük egyházi ingatlanokra vonatkozó adatokat.

Másként emlékszik viszont Cosmin Dorle, a Szatmár megyei kormányhivatal jogi osztályának vezetője, aki kérdésünkre, miszerint a DNA megrendelésére gyűjtenek-e adatokat, elmondta, valóban gyűjtenek információkat, az esetleges megrendelővel kapcsolatosan azonban mindössze annyit közölt, hogy „nem áll módjában erről tájékoztatást adni”. Mint kifejtette, megyei szintű összesítést végeznek, kérdésünkre pedig leszögezte: az említett két község mellett Szatmárnémeti önkormányzatától is kikérték a nyilvántartást.

Máshol nem kértek iratokat

A gyulafehérvári római katolikus érsekségen sem tudnak olyanról, hogy az egyház erdélyi ingatlanjai ügyében vizsgálódna a vádhatóság. Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános helynöke és irodaigazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, senki nem fordult hozzájuk, a hatóságok nem kértek ki dokumentumokat, és papjaik sem jelezték, hogy vizsgálat indult volna az ingatlanok miatt.

Potyó Ferenc leszögezte, ha a Fehér megyei ügyészek nyomoznak is, nem a gyulafehérvári érsekség területén teszik. Hasonlóképpen nyilatkozott Tamás József csíkszeredai segédpüspök is. „Hála Istennek, nálunk nincsenek ilyen gondok” – szögezte le. Érdeklődésünkre Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is úgy nyilatkozott, tőlük sem kértek ki a római katolikus egyház visszaszolgáltatott ingatlanjaira vonatkozó dokumentumokat.

Vakon Zsolt, a nagyváradi római katolikus püspökség szóvivője sem tud arról, hogy az egyházmegye területén kért volna be a korrupcióellenes vagy másmilyen hatóság hasonló iratokat.

Nem adják, ami visszajárna

Amint arról lapunkban több ízben is írtunk, a római katolikus egyház a rendszerváltás óta rendíthetetlenül küzd a kommunista érában elkobzott vagyona visszaszerzéséért. Sok esetben sikerrel jártak, visszakaptak Erdélyben és a Partiumban is számos iskolaépületet és más ingatlant, azonban sokkal adósuk még a román állam.

Ott van például Gyulafehérváron az egykori Batthyáneum, ami egyébként Jakubinyi György érsek szerint – amint azt a lapunknak nemrég adott interjújában hangsúlyozta – is iskolapéldája annak, ahogy a bukaresti hatalom mindent elkövet az elsősorban kisebbségi egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának késleltetésére vagy megtagadására.

Hosszas pereskedés után valamennyi bírósági szinten veszített az egyházmegye, amelynek képviselője mintegy tíz éve fordult jogorvoslatért a strasbourgi emberjogi bírósághoz, a nemzetközi bíróság viszont érdemben még nem tárgyalta az ügyet. Arra azonban időközben kötelezte a román államot, hogy a vissza nem szolgáltatás miatt eltelt időszakra 8 ezer eurónyi késedelmi büntetést fizessen ki a gyulafehérvári érsekségnek.

Hasonlóképpen késik a nagyváradi premontreiek vagyonának restitúciója: sem a ma a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak otthont adó hatalmas belvárosi ingatlant, sem a Váradszentmárton központjában, a templom szomszédságában található egykori rendházat sem sikerült visszaszerezni sok év harca árán sem.

Tavaly februárban végül jogerősen elutasította a nagyváradi ítélőtábla a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság fellebbezését abban a perben, amelyet a római katolikus rend a román állami restitúciós bizottság egyik korábbi, számára kedvezőtlen döntésének megsemmisítése érdekében indított. A küzdelmet viszont ennek ellenére sem adják fel, decemberben két keresetet is iktattak a legfelsőbb bíróságon.

Az sem biztos, amit visszaadtak

Az elmúlt időszakban ugyanakkor kiderült, hogy az sem biztos, amit visszaszolgáltattak. Hosszas huzavona után – mint ismeretes – a tavalyi év végén végül visszaállamosították a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot, miután a ploieşti-i táblabíróság november végi jogerős ítélete érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre.

Hasonló helyzetbe kerülhet a nagyváradi egykori pénzügyi palota is. Az irgalmas rendiek ingatlanát a restitúciós törvény alapján 2012-ben kapta vissza a nagyváradi római katolikus püspökség, ám a megyei önkormányzat, Radu Ţârle elnöklése idején megtámadta az illetékes kormánybizottság határozatát.

A nagyváradi bíróság első fokon az egyháznak adott igazat, majd tavaly a megyeszékhely ítélőtáblája utasította el az önkormányzat fellebbezését. Ennek következtében a tanács, immár Cornel Popa elnökletével közpénzből alkalmazott ügyvédeket, hogy azok kiharcolják a perújrafelvételt a legfelsőbb bíróságon, akciójuk pedig sikerrel járt.

Nem adják fel

A történelmi egyházak vezetői azonban nem adják fel, nemrég személyes találkozót kértek Klaus Johannis államfőtől.

Azóta érkezett ugyanakkor a hír Washingtonból, hogy az emberi jogi vonatkozású aggodalmakra, illetve a vallásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokra ad okot a fasiszta és a kommunista rendszerek idején elkobzott romániai épület- és földvagyon visszaszolgáltatásának lassú üteme. Ezt Hoyt Yee, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára Tőkés László európai parlamenti képviselőhöz intézett válaszlevelében szögezte le.