Marosvásárhelyen a régi városháza nagytermében került sor – halasztás után – a  közgyűlésre, amelyen 38 megyei egyesület, valamint a Galac, Szilágy és Iaşi megyei szervezet képviselői vettek részt. A megbeszélések során a legfontosabb kérdés az volt, hogy egy sürgősségi kormányhatározat értelmében a szarvasmarhatartó egyesületeket kivették a területalapú támogatásban részesülők közül. A kormány sürgősségi rendelete ugyanis úgy fogalmaz, hogy területalapú támogatásra idéntől 2020-ig csak az aktív farmerek jogosultak.

A Romániai Szarvasmarhatartó Egyesületek Szövetségének elnöke, Claudiu Frânc szerint a hiba abból adódott, hogy a határozat szerint csak az aktív farmerek kaphatnak ilyen támogatást, az egyesületeket pedig nem tekintik aktív farmereknek. Még nagyobb baj – mondotta –, hogy ez nem egy évre szóló határozat, hanem egészen 2020-ig érvényes, tehát nem lehet abban reménykedni, hogy jövőre változik a helyzet. Az elnök okfejtése egyszerű: ha az egyesület aktív farmerekből áll, miért nem lehet őt magát is aktív farmernek tekinteni? Arra a minisztériumi felvetésre, hogy a területeket maguk a tagok birtokolják, kérdéssel válaszolt: ha a mezőgazdasági szövetkezetek és termelői csoportok – ők sem rendelkeznek területekkel és állatokkal, csak a tagjaik – kaphatnak területalapú támogatást, az egyesületek miért nem?

A Maros Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke, Iacob Boca még tovább megy a feltételezésekben – szerinte az a baj, hogy a kormányhatározat azokat a farmereket sújtja, akik becsületesek, és amiatt járnak így, mert egyesek elsikkasztották az európai pénzeket. Az aktív farmer minősítésre is reflektálva elmondta: „A megyei egyesületeket inaktívnak tekintik, annak ellenére, hogy azok a legjellegzetesebb agrár jellegű szerveződések. Küzdöttünk azért, hogy szakmai egyesületeket hozzunk létre, tudatosítva az emberekben, hogy milyen előnyöket jelent a szerveződés, most pedig mi szenvedünk azon, a polgármesterek által létrehozott legelői-egyesületek miatt, amelyeket csak azért alapítottak, hogy pénzhez jussanak.”

A megyei tanács elnöke, Ciprian Dobre is tolvajt kiált. Az eredetileg jogászi képzettségű elnök szerint a sürgősségi kormányhatározat alkotmányellenes. Arra biztatta a résztvevőket, hogy az APIA-val (Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség) közösen küzdjenek törvényes eszközökkel azért, hogy az elvi beleegyezés az egyesületek támogatása érdekében is megszülessen. Egyébként ő is úgy véli, hogy a megszorító intézkedést a nagyarányú csalások miatt hozta a kormány. Az elnök azt tanácsolta: hozzanak létre erős klasztert (cluster: olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban – előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók – dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze), amely sikerrel veheti fel a tárgyalásokat a kormányzattal. Ez az utolsó vonat, amire még felkapaszkodhatnak a szarvasmarhatartók 2020-ig – jelentette ki.

A Maros megyei egyesület elnöke még hozzátette: olyan erősnek, jogilag felkészültnek kell lennie a negyven megyét összefogó egyesületi szövetségnek, hogy a szakminiszter „reszkessen előttük, ne tegye nevetség tárgyává őket, ne gúnyolódjon velük”. Megjegyezte: egy kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterét a farmerek kellene kinevezzék, nem a politikusok.