Kató Béla felszólalásában elmondta, az ítélet azt jelenti, hogy – legalábbis a bíróság szerint – az egyház olyan ingatlant kért vissza, ami nem volt az övé.

„Azt az egyházat, amely közel ötszáz esztendeig hitte, vallotta és gyakorolta a tíz parancsolat betartását, most csalásért, hamisításért, mások vagyonának az ellopásáért ítélték el. Az ilyen egyházat szerintem azonnal be kell záratni, vezetőit börtönbüntetésre kell ítélni, mert félrevezettek egy egész országot, egy egész világot” – jelentette ki felháborodottan, az ítéletet bírálva a püspök.

Hozzátette, azért érzi felelősnek magát, mert Pap Géza korábbi püspökkel együtt közösen hozták meg a döntést, hogy nem engednek a zsarolásnak, amikor a Mikó-ügy magyar feljelentője azzal fenyegette az egyházat, hogy a Mikó kollégiumot is elveszíti, ha ragaszkodik a kollégiumhoz tartozó lelkészi lakásokhoz.

Valamennyi felszólaló arra kérte a püspököt, hogy folytassa munkáját az egyház élén. A közgyűlés tagjai név szerinti szavazással egyhangúlag elutasították a lemondást.

Kató Béla a bizalmat megköszönve kijelentette, azért volt szükség a szavazásra, „mert háborúra készülünk, és a háborúban a tábornoknak tudnia kell, hogy milyen hadsereg áll mögötte”. A hadakozás első lépéseként bejelentette, hogy visszautasítja azt a kongruát (püspöki illetményt), amit a román állam ad számára. „Nem fogadhatom el egy olyan államtól, amelyik ilyen ítéletet hozott fölöttünk” – jelentette ki a püspök. Hasonló bejelentést tett Kántor Csaba püspökhelyettes is.

A közgyűlést megelőző prédikációjában Pap Géza korábbi püspök, zsinati elnök az egyházi vagyon Trianon utáni államosítási hullámait idézte. „Mi mindig értékeket teremtünk, és azt valaki elveszi tőlünk, épületeket építünk, és más költözik beléjük, gyümölcsfákat ültetünk, és mindig más szedi le a gyümölcsöt” – fogalmazott Pap Géza. Úgy vélte, a poliesti-i táblabíróság az iratok szerint a református egyházat, valójában „Istent lopta meg”.