Hatályba lép a sokat bírált új Btk.

Az egyik leginkább bírált kitétel az, hogy a nyomozás során nem lehet lehallgatni a gyanúsítottakat, amíg nem értesítették őket arról, hogy bűnvádi eljárás van ellenük folyamatban. Ez ellehetetlenítené az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) tevékenységét, hiszen az érintettek annak tudatában, hogy lehallgatják telefonbeszélgetéseiket, illetve megfigyelik elektronikus levelezésüket, bizonyosan nem beszélnének korrupciós ügyeikről, a pénzmosásokról vagy az adócsalási ügyeikről.

Szintén bírált kitétel a büntetési tétel és az elévülési idő csökkentése egyes súlyos bűncselekmények esetén, ami miatt számos, jelenleg nyomozati szakaszban levő korrupciós ügyet le kellene zárni. Amiatt is ostorozzák az új Btk.-t, mert az veszélyezteti a sajtószabadságot azáltal, hogy ismét bűncselekménnyé nyilvánítja a becsületsértést és a rágalmazást, ráadásul az újságírókat büntetőjogilag felelősségre vonják, ha nem tudják bizonyítani az általuk feltárt visszaéléseket.

Az új Btk.-ból ugyanakkor számos bűncselekmény – mint például a nemzetgazdaság aláásása – kikerül, így akiket ezért ítéltek el, szabadlábra kerülnek.

Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke csütörtökön közleményben kérte a Btk. és a perrendtartás módosítását. Többek között azt javasolta, hogy a közvagyon elleni, jelentős kárt okozó bűncselekmények esetén növeljék a büntetési tételt. Stanciu szerint a módosításokat még a Btk. hatályba lépése előtt el kellene fogadni.

Aggodalmának adott hangot csütörtökön a DNA is, amiért a különösen nagy kárt okozó csalás miatt az eddigi tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés helyett egytől öt évig terjed majd a büntetési tétel, az elévülési idő pedig tizenötről öt évre csökken.

Victor Ponta miniszterelnök a bírálatok ellenére úgy véli, a rendszer felkészült az új Btk. hatályba lépésére, a négy évvel ezelőtt elfogadott törvénycsomagot pedig korszerűnek tartja. A kormányfő leszögezte: a legfelsőbb bíróság és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) által javasolt módosításokról a parlament dönt majd, nem kormányrendelettel rendezik az ügyet.