A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson – jelentette ki Francois Hollande francia államfő hétfőn a Párizs környéki Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáját megnyitó beszédében. Arra kérte a nyitónapon megjelent mintegy 150 állam- és kormányfőt, hogy ne okozzanak csalódást a rendezvény jelentette „hatalmas remények” után.
2015. november 30., 17:072015. november 30., 17:07
2015. november 30., 17:082015. november 30., 17:08
A francia köztársasági elnök történelminek nevezte a konferenciát, és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény „egyetemes és kötelező érvényű legyen”. Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már előzetesen jelezte, hogy hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni.
„A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat” – fogalmazott a francia elnök, hozzátéve, hogy december 12-én megállapodásra kell jutni Párizsban”.
Álláspontja szerint egy „jó és nagy megállapodás” három feltételen múlik. Először is hiteles feladatokat kell felvázolni ahhoz, hogy a légkör felmelegedése 2, sőt 1,5 fok alatt tartható legyen. Másrészt „szolidáris választ kell adni az éghajlati kihívásra”, harmadrészt pedig egyetlen állam sem vonhatja ki magát a saját kötelezettségvállalásai alól, még akkor sem, ha a fejlődési igényeiket is figyelembe vesszük – részletezte Francois Hollande. „A fejlett országoknak vállalniuk kell a történelmi felelősséget, ők azok, amelyek éveken át a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki. A feltörekvő országoknak fel kell gyorsítaniuk az energetikai átmenetet, a fejlődő országokat pedig támogatni kell a klímahatásokhoz való alkalmazkodásban” – mutatott rá a francia elnök.
„A jóérzés, a szándéknyilatkozatok nem lesznek elegendők. Határvonalhoz értünk, Párizsnak egy alapvető átalakulás kezdetének kell lennie” – hívta fel a figyelmet Hollande, aki szerint a világ békéje forog kockán, mert a „felmelegedés konfliktusokat hordoz magában (...) olyan migrációkat okozhat, amelyek több menekültet indítanak útnak, mint a háborúk”.
Ezzel párhuzamosan a francia elnök szerint megvan annak a veszélye, hogy az államok nem tudják a lakosságuk alapvető igényeit kielégíteni az éhínség, a vidék exodusa vagy az összecsapások kockázata mellett, azért, hogy az emberek olyan, egyre ritkább javakhoz jussanak, mint például az ivóvíz. „Néhány nap alatt néhány évszázadról fogunk dönteni. A legnagyobb veszély nem az, hogy a célunk nem elég ambiciózus, és hogy azt nem érjük el, hanem az, hogy túl kicsiny és hogy elérjük” – mondta Francois Hollande. „A falhoz értünk. Ez a fal az önzéseinkből, a félelmeinkből, a belenyugvásainkból épült” – vélte a francia államfő.
A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
Április 11-től május 14-ig fogadják a tanintézetek a beiskolázási kérelmeket az előkészítő osztályba történő beiratkozás első szakaszában.
Szerda az utolsó nap, amikor a pártok még leadhatják az európai parlamenti jelöltlistájukat a Központi Választási Irodához (BEC).
Elfogadja a képviselőház keddi ülésén azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a játéktermek működtetését a 15 ezer fősnél kisebb településeken – jelentette be az alsóház ügyvivő házelnöke.
A romániaiak egynegyede gyakran visszaváltja a betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) logójával ellátott italcsomagolásokat – derül ki a Kantar hétfőn közzétett felméréséből.
Kiemelkedő választási részvétel mellett Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke nyerte a szlovák elnökválasztás második fordulóját, így június 15-től ő lesz Szlovákia új államfője.
Az Amerikai Egyesült Államok tizenöt államában készülnek a hétfői teljes napfogyatkozásra és az érkező több millió turista fogadására. A rendkívüli természeti jelenséget mi is megcsodálhatjuk online.
Történhet iskolában, online térben, de játszótéren vagy szórakozóhelyen is, méghozzá a kívülállók számára sokszor észrevétlenül. Az úgynevezett bullying, magyarul bántalmazás áldozatait egy életen át kísérik a traumák.
Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődik hétfőn a Fekete-tengeren, a Dunán és a Duna-deltában több mint 2200 katona részvételével – közölte pénteken a román védelmi minisztérium.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
A Szövetségi Állandó Tanács csütörtöki ülésén véglegesítette az RMDSZ az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját – tájékoztat az RMDSZ sajtóirodája.
szóljon hozzá!