Nem lehet továbblépni a kommunista közelmúlttal való szembenézés nélkül, ezért is szükség van arra, hogy Romániában létrejöjjön a kommunizmus múzeuma – jelentette ki Klaus Johannis román államfő hétfőn, miután meglátogatta az egykori kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté irattárát.
2015. január 26., 14:572015. január 26., 14:57
„Fontosnak tartom, hogy ne próbáljuk túl gyorsan túltenni magunkat a közelmúlton. Jobban meg kell ismernünk a történelmünket, a kommunizmus éveit ahhoz, hogy a végén megbékélhessünk saját múltunkkal” – jelentette ki az elnök az MTI beszámolója szerint.
Johannis úgy vélekedett, hogy – a román átvilágítási testületként működő – Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS) fontos szerepe lesz a kommunizmus múzeumának létrehozásában.
A román elnök decemberben, a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő forradalom kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából Temesváron tartott ünnepi beszédében jelentette be: kezdeményezni fogja egy ilyen intézmény megalapítását, amely átfogó oktatási programokat bonyolíthatna le, és tematizálhatná a közbeszédet.
„Szükség van az emlékezésre és az emlékeztetésre, csak így tudjuk megvédeni magunkat a kommunizmustól – jelentette ki Johannis tavaly decemberben a temesvári megemlékezésen.
Románia 1999-ben fogadott el törvényt arról, hogy bárki tanulmányozhatja azokat az aktákat és feljegyzéseket, amelyeket a Szekuritáté készített róla. Ennek érdekében első körben 2001-ben a CNSAS 700 folyóméternyi iratot, vagyis mintegy 10 ezer megfigyelési dossziét vett át a Szekuritáté feloszlatása után 1990 márciusában létrehozott Román Hírszerző Szolgálattól (SRI).
A Szekuritáté-akták jelentős része Traian Băsescu elnökké választása után, 2005 márciusával kezdődően került az átvilágítási testülethez: a korabeli híradások szerint akkor 12 folyókilométernyi irat került a CNSAS-hoz abból az archívumból, amelyet az SRI vett át a kommunista politikai rendőrségtől és kémelhárítástól.
A CNSAS honlapján megtalálható utolsó, 2013-as jelentés szerint az átvilágítási testületnél ma már 25 folyókilométernyi Szekuritáté-iratot tanulmányozhatnak a történészek és az érdeklődők. A kimutatás szerint évente mintegy ezer új látogató jelentkezik az átvilágítási testületnél, hogy a róla vagy felmenőiről készült megfigyelési aktákat kikérje.
Mielőtt még ideérne a csapadék és a vele járó lehűlés, nézzünk vissza egy pillanat erejéig a hétfői hőmérsékleti értékekre, ami az Országos Meteorológiai Igazgatóság hőtérképe alapján akármelyik nyári napnak is elment volna.
Az italcsomagolások betétdíjas rendszerét (SGR) működtető ReturRO elérhetővő tette a kiskereskedők számára a csomagolások kézi visszaváltását hatékonyabbá tevő mobil alkalmazást.
Az Európai Unió három legnagyobb nyersolajtermelő országa 2022-ben Olaszország (4,5 millió tonna), Dánia (3,2 millió tonna) és Románia (3 millió tonna) volt – közölte hétfőn az Eurostat.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra.
A közlekedésrendészet munkatársai Románia-szerte 973 jogosítványt és 483 forgalmi engedélyt vontak be az elmúlt 24 órában végzett közúti ellenőrzések során, előbbiekből 436-ot gyorshajtás miatt.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – szemlézi az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adatait az Agerpres hírügynökség.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem változtatott idei olajkereslet-növekedési előrejelzésén legfrissebb, e héten publikált havi jelentésében, amelyben jórészt változatlanul hagyta a világgazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát is.
Az abortuszhoz való jog alapvető jog, az európai uniós tagállamoknak teljes mértékben büntethetetlenné kell tenniük a művi terhességmegszakítást – jelentették ki az EP képviselői Brüsszelben, az EP plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában. A legnagyobb nettó átlagbért az informatikai szolgáltatások területén, míg a legalacsonyabbat a ruhagyártásban dolgozók kapták.
szóljon hozzá!