Jelentős médiaérdeklődés közepette, kissé szokatlan módon csütörtök délutánra összehívott sajtótájékoztató keretében ismertette az RMDSZ által kidolgozott autonómiatervezetet Kelemen Hunor.

A szövetség elnöke kolozsvári sajtóértekezletén elöljáróban felvázolta, milyen politikai-társadalmi kontextusban készült el a dokumentum, fontosnak tartva kihangsúlyozni, hogy az alakulat autonómiatörekvése egyidős az 1989-es romániai rendszerváltás után létrejött demokratikus berendezkedés kialakulásával.

Kelemen elmondta, a Székelyföld számára autonómiát előirányzó törvénytervezet nagyon erős jövőképet kínál a régió, sőt Erdély magyar közössége számára, megteremtve az intézményes keretet nemzeti identitásának biztonságához. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a legitim, alkotmányos, a jogállami elveket és értékeket tiszteletben tartó dokumentum úgy kerüljön közvitára, hogy ne lehessen megkérdőjelezni az RMDSZ stabilizáló tényezői szerepét. 

Preambulumában a statútum hivatkozik az 1918-as gyulafehérvári kiáltványra és a Románia által az elmúlt 25 évben ratifikált nemzetközi szerződésekre. A vitaanyag nem a román állam területi integritását sértve tesz javaslatot a Székelyföld önrendelkezésére, hanem a dél-tiroli autonómiamodellt a román jogi környezetbe átültetve biztosítana autonómiát az egységes és oszthatatlan román állam keretében Maros, Kovászna és Hargita megye településeinek.

Kelemen Hunor rámutatott, azért tekintik a dél-tiroli autonómiát modellnek, mert az olaszországi többség és a német kisebbség viszonyának rendezésével megszűntek a korábbi feszültségek, sikerült megteremteni a régió stabilitását, példaértékű gazdasági fejlődését.

A dokumentum értelmében nem a történelmi Székelyföld, hanem Hargita, Kovászna és Maros megye jelenlegi határain belül jönne létre az autonóm régió. Megmaradnának a megyei intézmények is, ugyanakkor szabályozná a tervezet a nyelvhasználatot, biztosítva a különböző intézményekben az etnikai arányosság elvét. Kelemen Hunor kérdésünkre elmondta, a magyar nyelv hivatalos státust kapna a régióban, a hivatalos dokumentumokat két nyelven bocsátanák ki, ezeket pedig elismernék az egész országban. Az igazságszolgáltatásban a bírák és ügyészek kiválasztása során nem az etnikum, hanem a nyelvtudás lenne a mérvadó.

Az autonóm régió központja Marosvásárhely lenne, Székelyudvarhelyen működne a regionális tanács, Csíkszeredában a pénzügyi intézményrendszer, Sepsiszentgyörgyön kapna helyet ugyanakkor a végrehajtórendszer többi eleme. A javasolt pénzügyi decentralizáció során a helyben befizetett adólejek fele helyben maradna.

Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ nem tűzött ki időpontot arra, hogy mikor nyújtja be a törvénytervezet a bukaresti parlamentben. „Ennél sokkal fontosabb beindítani, lebonyolítani a közvitát a törvénytervezetről, az, hogy a többségi társadalom felé hozzunk olyan érveket, amelyek meggyőzik arról, hogy nem ellene, a román állam ellen szól ez a kezdeményezés. Arról kell meggyőznünk őket, hogy az RMDSZ is, az erdélyi magyarság is stabil, a térségben erőt felmutatni képes Romániában érdekeltek” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, hozzátéve, a javaslatról Bukarestben, Craiován és Jászvásáron is rendeznek közvitát.

A politikus közölte, tisztában van azzal, hogy éles vita övezi majd a dokumentumot, például a kétnyelvűségnek a régióban való bevezetésére vonatkozó javaslatot, de emlékeztetett, hogy a kilencvenes években a román társadalom egy része egyetlen magyar felirattól is „berzenkedett”.

„Mi békés, legitim, máshol bevált megoldást kínálunk a kisebbség és többség viszonyára. A magyar-román együttélés az öröklött előítéleteken alapszik, de az elmúlt két és fél évtizedben sikerült lebontani számos klisét együttműködéssel, párbeszéddel” – jelentette ki Kelemen, felelősségteljes hozzáállásra, komolyságra intve a politikusokat a statútum tárgyában zajló közvita során.

Az RMDSZ elnöke megismételte korábban hangoztatott álláspontját, miszerint a frissen nyilvánosságra hozott – csütörtökön az alakulat honlapjára is felkerült – autonómiatervezetet nem lehet elfogadtatni a törvényhozásban a hatályos román alkotmány módosítása nélkül.

Másfél éves „alkotói munka”

Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. A tervezet előkészítésébe időközben a Magyar Polgári Pártot (MPP) is bevonták, az állítólag már elkészült törvénytervezet nyilvánosságra hozatalát azonban rendre elnapolták. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előbb 2013, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását, hogy egyhónapos nyilvános vita után benyújthassák a parlamentben.

A dokumentumot és annak szövegezését meglehetősen nagy titkolózás övezte, de márciusban átadták az MPP vezetőinek, hogy közösen véglegesítsék a szöveget. Borbély László politikai alelnök a napokban úgy nyilatkozott, az RMDSZ közvitára bocsátja ugyan autonómiatervezetét, de nem terjeszti a parlament elé. A politikus szerint azért terjesztik a dokumentumot a törvényhozás elé, mert azt szeretnék, hogy törvény legyen belőle, és ne „dobja vissza” azt a parlament, ahogy eddig már megtörtént néhány alkalommal. Borbély szerint ahhoz, hogy meg is szavazzák a törvényt, kétharmados többséggel alkotmányt kell módosítani, ezért a szövetség alkotmánymódosító csomagot is ki akar dolgozni.

Korábban csak az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó képviselők nyújtottak be hasonló tervezeteket a bukaresti törvényhozásban, ezeket a szövetség vezetése nem támogatta. A legutóbbi tervezet 2012-es szenátusi szavazásáról a szövetség vezető politikusai – közöttük Markó Béla volt elnök és Frunda György szenátor – távol maradtak. A korábbi törvénytervezetek kezdeményezőinek egy része ma az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) politizál.

Corlăţean: jobb a közvita, mint a tüntetés
Nem lelkesedik az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetéért Titus Corlăţean román külügyminiszter, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán. A szociáldemokrata politikust a Titulescu Alapítvány bukaresti fórumán kérdezték szerdán a kormányzó magyar alakulatnak a román sajtó által kiszivárogtatott törvénytervezetéről. „A parlamentben minden érvet felsorakoztathatunk annak érdekében, hogy ezt az alkotmánysértő indítványt elutasítsuk” – mondta Corlăţean.
Hozzátette: az RMDSZ-nek is köszönhető, hogy az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus után, az utóbbi években stabilitás volt Romániában. „Ez nem jelenti azt, hogy egyetértés volt közöttünk, hogy valaha is beleegyezünk bármilyen etnikai alapú területi autonómiába. Decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában” – hangoztatta a román diplomácia vezetője. A rendezvényt házigazdaként moderáló – a közügyektől korrupciós bűncselekmények miatt eltiltott – Adrian Năstase volt miniszterelnök, a Titulescu Alapítvány elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ autonómiatervezete a „Fidesz politikájához való idomulás” jele, és a szövetségben történt generációváltással áll összefüggésben.