Az általános fejlesztési terv a Nagyszeben–Brassó (103 kilométer), a Ploieşti–Comarnic (49 kilométer), a Craiova–Piteşti (115 kilométer), a Comarnic–Brassó (54 kilométer), a Brassó–Bákó (158 kilométer) és a Gyalu–Bors (177 kilométer) sztrádaszakasz megépítésével számol az elkövetkező tizenhat évben. A költségek az előzetes számítások szerint áfa nélkül 6,28 milliárd euróra rúgnak.

Egyelőre gyorsforgalmik

A Master Plan szerint a megépítésre váró több mint 2200 kilométernyi gyorsforgalmi úttal járó kiadások – szintén áfa nélkül – 17,5 milliárd euró körül alakulnak. A Hotnews portálnak nyilatkozó bennfentes források szerint egyébként a gyorsforgalmi utakat úgy kívánják megépíteni, hogy azokat a későbbiekben autópályává lehessen alakítani. Mint elmondták, már a kisajátításokat a sztrádákhoz hasonlóan 70 méter szélességben végzik, hogy adottak legyenek a körülmények a kiszélesítéshez.

Romániában egyébként jelen pillanatban egyetlen kilométernyi gyorsforgalmi út sincs, ám létezik szabályozás azokra vonatkozóan. Ennek értelmében nem is térnek el túlzott mértékben az autópályáktól. A leglényegesebb különbség, hogy a sávok 25 centiméterrel keskenyebbek, illetve a gyorsforgalmin nincs leállósáv. Ugyanakkor nem mindenütt van gyorsító/lassító sáv. A legnagyobb megengedett sebesség 120 kilométer/óra, miközben az autópályákon 130 kilométer/órával lehet száguldani.

Érdekessége egyébként az új stratégiának, hogy az egyik leginkább sürgetett sztrádaszakasz, amely Piteşti-et kötné össze Nagyszebennel, immár gyorsforgalmiként szerepel. Amint arról korábban írtunk, a dél-romániai városban működtetett Dacia-gyár kapcsán a tulajdonos Renault illetékesei már többször is azzal fenyegették meg a bukaresti hatóságokat, hogy az infrastruktúra szempontjából sokkal előnyösebb Marokkóba viszik át a termelést, amennyiben nem épül meg záros határidőn belül ez az autópálya.

A tervezett gyorsforgalmi utak közül több száz kilométernyi haladna át Erdélyen, itt találjuk például a Tordát Halmival összekötő 187 kilométeres szakaszt, illetve a rég beígért Erdély–Moldva-sztráda Marosvásárhely és Paşcani közötti 280 kilométerét.

A fejlesztési stratégiában egyébként szó van még 2674 úgynevezett régióközi út, 293 kilométer EuroTrans besorolású útszakasz, továbbá 172 kilométernyi körgyűrű megépítéséről. A közúti infrastruktúra fejlesztésére összesen 26,1 milliárd euró áll rendelkezésre.

Szűkösek a források

Ioan Rus szerdán mutatta be a stratégiát a parlament szakbizottságainak. Ezt követően arra az újságírói kérdésre, hogy a stratégia keretében miért nincsenek konkrét határidők is megjelölve az egyes szakaszok kivitelezésére, Ioan Rus azt mondta, ez csak egy általános terv, a határidőkről várhatóan év végéig fognak rendelkezni. Mint hangsúlyozta, a költségek is csak becslések egyelőre.

Miért veszik át a gyorsforgalmi utak az autópályák helyét? – tették fel többen is a kérdést. Rus szerint azért, mert ennyire futja. „Ha figyelmesen megnézem a számadatokat, amelyek ennek a stratégiának az alapját jelentik, megvan a lehetőségünk, hogy még pár éven át autópályákról beszéljünk, ahogy tesszük azt mintegy húsz éve, vagy hozzáláthatunk a munkához alacsonyabb költségekkel. Nem haladhat el minden kapu előtt autópálya. Jelenleg a rendelkezésünkre álló lehetőségeket kell kihasználnunk” – mutatott rá a kolozsvári szociáldemokrata párti politikus.

Szerinte az elkövetkezőkben nem hogy nem állnak végtelen források Románia rendelkezésére, hanem megszorításokra is számítani kell az Európai Bizottság részéről olyan körülmények között, hogy az ország költségvetéséből is finanszírozni kell a munkálatokat.

Szomorú valóság

Amint arról beszámoltunk, Romániában az elmúlt két év során összesen 242 kilométer autópályát adtak át, s további 247 kilométernyi sztrádaszakasz megépítésére kötöttek szerződést a kivitelezőkkel. Az országot a tavalyi év végén 644 kilométer autópálya szelte át, miközben 16 466 kilométer országúton, 35 587 kilométer megyei besorolású úton, illetve 32 190 kilométer községi úton lehetett közlekedni.

Más közlekedési fejlesztések

Az általános fejlesztési stratégia külön fejezetet szentel a vasúti közlekedésnek is, a tervezett befektetések – felújítási munkálatok, vasútvonalak villamosítása, beszerzések – elérik majd a 19,5 milliárd eurót.

A képviselőház és a szenátus közlekedési bizottságának együttes ülésén ugyanakkor Ioan Rus szerdán arra is kitért, hogy mindenképpen csökkenteni kell a vasúti hálózatot, mivel az ország nem tudja azt eltartani. A fejlesztési tervben összesen 2948 kilométernyi vasút korszerűsítéséről van szó, a bejelentések szerint ezeken a szakaszokon a szerelvények sebessége elérheti majd a 160 kilométer/órás sebességet.

A hajózásra eközben 2,27 milliárd eurót fordíthat a mindenkori kormány az elkövetkező tizenhat évben, a tervek között szerepel a Duna hajózhatóságának jobbá- tétele, a Bukarest–Duna-kapcsolat megteremtése, illetve a kikötők korszerűsítése.

Eközben a repülőterek felújítására 599 millió euró áll majd rendelkezésre. A légi közlekedés kapcsán egyébként szerdán Ioan Rus megjegyezte, jelen pillanatban csak a bukaresti és a kolozsvári légikikötő nyereséges, az utasok száma mindkét reptéren meghaladja az évi egymilliót.