Történelmet írtak Nagy-Britannia polgárai, amikor a múlt csütörtöki népszavazáson kinyilvánították, hogy 43 év után nem kérnek az Európai Unióból. A hivatalos eredmények alapján a referendumon 33,6 millióan vettek részt: a kilépésre több mint 17,4 millióan (51,9 százalék), a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak. Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Az első eredmények hatására a korábbi erőteljes emelkedés után pénteken meredeken zuhanni kezdett a font.

Meglepődtek, de nem félnek a kint élő székelyföldiek

A székelyudvarhelyi születésű Kiss Dénes egy dél-angliai tengerparti városban, Bognor Regisben él és dolgozik. A helyi többség ott a kilépés mellett döntött. Sokan már a Brexit-referendum másnapján meggondolták magukat, és az újabb népszavazást szorgalmazó petíciót is aláírták. A város lakosságának 70 százaléka bevándorló vendégmunkás, többségük lengyel. A kilépésre szavazók ott főként Törökország EU-felvétele ellen tiltakoztak. Kiss azt tapasztalja, hogy az ott élő és dolgozó székelyekkel nem bánnak másképp, mint a népszavazás előtt. Szerinte amíg ott élnek, a font gyengülése sem érinti őket. „Akinek van munkája, nyugodtan éli az életét” – mondta.

Mihály Róbert, aki London körzetében dolgozik, furának tartja a helyzetet, szerinte „még az angolok sem hiszik, hogy kiléptek az EU-ból”. Egyelőre semmi változást nem érzékeltek a vendégmunkások, igazából azt sem lehet tudni, hogyan lesz tovább. Ő egyáltalán nem tart attól, hogy haza fogják küldeni.

Az ugyancsak székelyudvarhelyi Kalapács Izolda két éve költözött Angliába, két munkahelye is van. Különösebben nem foglalkoztatta a népszavazás kérdése, mert az arra utaló jelek ellenére mégis úgy gondolta, az angolok nem lépnek ki az Európai Unióból. Ő egyébként azt érezte a népszavazást megelőző kampány során, hogy alig volt ellenérv, mindenhonnan az tükröződött, hogy feltétlenül ki kell lépni, mert a tagság csak pénzkidobás: az ország támogatja az EU-t, de alig kapnak cserébe valamit. „Nem hiszem, hogy a kilépés problémát okoz nekem, nekünk, akik már kint vagyunk. A népszavazást követően viszont pánikolt mindenki, és nem csak a külföldiek, hanem sok angol is” – fogalmazott. „Ha valaki most szánja rá magát, hogy a jobb jövő érdekében Angliát válassza, remélem, nem késett el, hiszen az elmúlt napokban megszigorították a társadalombiztosítási szám (adózási szám is) megszerzését, ami nélkül nem lehet munkát vállalni. „Szerintem senkit nem fognak hazaküldeni, csak most meghúzták a határokat. Ennyi. Az angolok lusták. Nem végzik el a piszkos munkát. Azért vannak tele például az építkezési és takarító cégek, idősgondozók más országból jött emberekkel, mert a helybéliek nem tudnak és nem akarnak ilyesfajta munkát elvégezni. Miért van sok családnak bevándorló bébiszittere? Itt a nők anyák sem tudnak lenni, nemhogy főállásban takarítók” – vélekedett a fiatal udvarhelyi lány.

Az angolok nagyon magabiztosak voltak a népszavazás előtt, úgy érezték, könnyedén kiléphetnek az EU-ból, ám Londonban már kérték, hogy újabb voksolást írjanak ki a témában – mesélte lapunknak Szappanyos Csongor, aki Székelyudvarhelyről ment munkát vállalni Warringtonba. „A vendégmunkások körében a hangulat változatlan, mert tudjuk, hogy az angolok nem szeretnek dolgozni, ezért nem hoznak olyan törvényeket, amelyekkel elkergetnének.” Ebben az esetben a csőd szélére kerülne az ország – véli. Azokat az embereket akarják kitoloncolni Angliából, akik törvénytelenül dolgoznak vagy próbálnak segélyekhez jutni – fogalmazott. Szerinte ezeket úgy szűri majd ki az állam, hogy „előír egy összeget, amelyet a munkásoknak meg kell keresniük ahhoz, hogy ott maradhassanak”. Egyébként az is nyugtatja, hogy ha Anglia ki is lép az EU-ból, még nagyon sok ideig függeni fog tőle.

Nőtt a bevándorlókkal szembeni ellenszenv

„Nagyon sokan vannak, akik nem tudják, mit is jelent a Brexit. A referendum után sokan abban a tévhitben élnek, hogy most minden bevándorolónak pakolnia és mennie kell. Nagyon meglepett minket, hogy a kiszállás mellett döntöttek. Szerintem a kampány alatt téves üzenetet kaptak a választók, és azok szavaztak mellette, akik nem hisznek az Unióban, akik a 30–40 évvel ezelőtti Angliát szeretnék visszakapni, meg akiknek a bevándorlók miatt nincs állásuk, hiszen nem fognak buszt vezetni vagy nem lesznek elárusítók a sarki boltban” – mondta a csíkszeredai Nagy Zsuzsa, aki 2010 óta él Londonban. Két évvel ezelőtt gyerekgondozót alapított. „Négy alkalmazottam van, közülük kettő brit állampolgár. Én munkahelyet teremtettem, és nem válogattam, hogy ki kapja meg az állást. Fizetem az adót, betartom a törvényeket, ez az otthonom, és itt dolgozom tovább. Szóval én nem aggódom” – tette hozzá. Szerinte a kampány ideje alatt Angliába beférkőzött a rasszizmus is. „A buszon szemtanúja voltam, amint egy angol hölgy megszólt egy lengyel anyukát és gyerekét, hogy miért mosolyog, hiszen pakolnia kell és mehet haza. Az étteremben pedig egy angol pár kigúnyolta a spanyol felszolgálót, hogy úgysem fog sokáig ott dolgozni, hiszen megy haza. A nigériai származású, de már Angliában született ismerősöm mesélte vasárnap, hogy hétéves fia iskolájának vécéjében azt írták fel a falra: lengyelek, románok, menjetek haza!” – mesélte.

Mihály Ágnes az egyetem befejezése után tíz hónapot dolgozott Skóciában. Egyrészt nyelvtudásának tökéletesítése, másrészt tapasztalatszerzés és pénzgyűjtés céljából, hogy itthon majd könnyebben kezdhessen vállalkozásba. Pár nappal a kilépést eredményező népszavazás után érkezett haza Gyergyóba, és a hír hallatán, hogy megkeresett pénze veszített értékéből, nagyon megijedt. Azonnal a bankba telefonált tanácsadásért, így még akkor átváltották fontban megtakarított pénzét lejre. Ám így is több mint kétheti fizetése vesztett oda. Nagyon sajnálja azokat, akik kint vannak, hiszen kintről ugyanezt a műveletet nem tudta volna elvégezni, s azóta tovább veszített értékéből a font.