A kerettörvényt portálunkon Korodi Attila parlamenti képviselő ismertette, általában pozitívnak minősítve. Szerinte a kisebb erdőterületek tulajdonosai számára megkönnyíti az erdőgazdálkodást és kitermelést az erdészeti törvény módosított változata. Továbbá a romániai faipar előnyös helyzetbe hozása, a nyersanyag exportjának visszaszorítása is az egyik célja az elfogadott módosításoknak, vélte a képviselő.

Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke szerint azonban nem mind pozitív előjelűek a meghozott változtatások. Természetvédelmi szempontból előremutató előírás a Szűz Erdők Nemzeti Jegyzékének létrehozása. Pozitív jel az „erdei táj megőrzése” fogalom felbukkanása is a törvényben, valamint, hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma. Ám visszalépések is történtek a jogszabály-módosítás során. Az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz, csak kivételes esetekben, amelyeket nem pontosít. Az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalapot jelentősen csökkentették, ám megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiirthassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a járulékos zavarás: forgalom, fény-, zaj-, hőszennyezés, hulladék, szennyvíz fokozódását segíti elő – figyelmeztetnek a zöldek.

Gazdasági szempontból legfontosabb az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozása, valamint a bútorgyártók segítése. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat, illetve cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30 százalékát, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joguk lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket csak követendő elvekként sorolja fel. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia kétmillió hektár területet kell beerdősítsen 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti Erdősítési Program terve, ez azonban már csak 422 ezer hektár erdő telepítését írja elő, és a mai napig nem lett jóváhagyva.

Az erdészetek bevételének növekedését és ezáltal munkájuk minőségi javulását talán elősegítheti a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedési jog megadása – véli Kovács.

Összességében azonban a szükséges reformok a jelenlegi módosításokkal nem valósultak meg, teszi hozzá. Az egyesület elnöke a hibákat a következőkben látja: a jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Nincs szándék a szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra, törekvés az átláthatóság növelésére sem. Nagy hiba, hogy még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról az erdészet külön engedélye nélkül. Következésképpen illegális fakitermelésnek, lopásnak csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el.

„Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elvi pozitívumokat nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés 5 milliárd euró kárt okozott az államnak, amihez még hozzáadódik a le nem bukott és az „elintézett” fatolvajlás, az árvizek okozta károk. Amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik, már nem látszik a fáktól az erdő” – mondja Kovács Zoltán Csongor.