A minisztériumtól azt szerettük volna megtudni, hogy a pincéreknek, kiszolgálóknak hogyan kellene törvényesen eljárniuk annak érdekében, hogy az adócsalás elleni főigazgatóság március közepe óta zajló ellenőrző akciója során ne zárják be ideiglenesen, illetve ne bírságolják meg a vendéglátó-ipari egységeket a pluszösszeg miatt.

A szaktárca írásban közölte, hogy az 1999/28-as számú sürgősségi kormányrendelet – amelynek alkalmazási módszertanát a 2003/479-es számú kormányhatározat által fogadták el – alapján az elektronikus pénztárgépek által kibocsátott számláknak pontosan tükröznie kell a kereskedelmi egységnek a termékek eladása, illetve a szolgáltatások értékesítése után termelt bevételét.

A pénzügyi tárca illetékesei kifejtették: amennyiben törvényileg akarnák szabályozni a borravalót, módosítaniuk kellene egyrészt az 1999/28-as számú rendeletet, ugyanakkor az adótörvénykönyvre vonatkozó 2003/571-es számú törvényt és az 1991/82-es számú, a könyvelésre vonatkozó törvényt is meg kellene változtatniuk.

„Mivel az elmúlt időszakban több vita is zajlott a témában, a pénzügyminisztérium szakértői a közeljövőben elemezni fogják a lehetőségét az említett jogszabályok módosításának, így a kereskedelmi egységek tevékenysége sem károsul, és a pluszbevételt is törvény fogja szabályozni” – áll a szaktárca válaszában.

Amint arról beszámoltunk, teljes a káosz a hazai vendéglátóiparban és kereskedelemben annak nyomán, hogy az országos adóhatóság adócsalás elleni főigazgatósága nagyszabású ellenőrző akciókat folytat országszerte.

A hatóság az elmúlt napokban az erdélyi városokban számos étterem, kávézó és kocsma tevékenységét függesztette fel ideiglenesen, illetve rótt ki tetemes bírságokat, mivel a borravaló miatt – sok esetben alig 20–30 lejjel – több készpénz volt a pénztárgépben, mint amennyi a számlákon szerepelt. Több vendéglátós is megkérdezte az ellenőröket, hogy a törvények alapján hogyan járjanak el, hogy megússzák a szankciót, de a hatósági alkalmazottak egyiküknek sem tudtak választ adni.