A diaszpórával való törődés a mindenkori ausztráliai magyar nagykövet prioritása, tartja Sikó Anna nemrég leköszönt nagykövet, akivel a kontinensnyi ország migrációs politikáját is kibeszéltük.
2015. július 29., 12:182015. július 29., 12:18
– Hajdanán fegyencek alapították Ausztráliát, s ma is az a kép él bennünk, hogy ott minden bevándorlót szívesen látnak. Ehhez képest Ausztrália „bérelt” óceániai szigetekre különíti az országba illegálisan bejutni akarókat. Akkor most melyik is a reális Ausztrália-kép?
– Napjaink népvándorlása valóban előtérbe helyezi a kérdést. Ausztrália roppant szerencsés földrajzi helyzetben van, hiszen hatalmas sziget, amelyet csak légi úton, illetve a vad tengereken át lehet megközelíteni. Ennek ellenére évente több tízezren vállalják a kockázatot, de nagyon kevés eredménnyel. Az ország ugyanis roppant precízen, saját gazdasági érdekeit előtérbe helyezve, hosszú távra tervezve kezeli a bevándorlás kérdését. Évente 170-180 ezer letelepedési engedélyt bocsátanak ki, de a folyamat akár két-három évig is elhúzódik. Ugyanakkor évente kibocsátanak egy listát a preferált szakmákkal, amelynek ismeretében vághat neki bárki a munkaengedély és letelepedési engedély megszerzésének. Hosszadalmas, drága és egyáltalán nem biztos kimenetelű folyamat. Az illegális bevándorlás kérdésében azonban roppant kemények. A legutóbbi választások előtti periódusban az egyik legfontosabb téma volt a hajón érkező illegális bevándorlók ügyének kezelése.
– És mire jutottak?
– A jelenlegi kormányzat másfél évvel ezelőtt megszüntette az illegális bevándorlókat szállító hajók, dzsunkák érkezését, méghozzá úgy, hogy még az ausztrál felségvizek előtt visszafordítják őket. Talán könyörtelennek tűnik a módszer, hiszen ezek a hajók még egy út megtételére sem feltétlenül alkalmasak, hát még a visszaútra is, nem beszélve arról, hogy van-e elegendő élelem és ivóvíz. Azokat viszont, akik mégis elérik ausztrál partokat, és elkapják őket, Vanuatun, Pápua-Új Guinea szigetén, és más, az ausztrál kormány által fenntartott szigeteken helyezik el, míg zajlik az esetük elbírálása. A procedúra 3-7 évig tart, és több sajtóbeszámoló is született arról, hogy közben bizony sokan maguk kérelmezik, hogy visszamehessenek a szülőföldjükre. Ugyanakkor egyre kevesebben indulnak el, az ausztrál kormány kampányt is folytat, hogy meg se próbáljanak ily módon Ausztráliába jutni.
A teljes interjú az Erdélyi Napló július 30-án megjelenő 30. lapszámában olvasható.
A Salvamont Románia is részt vesz a Gorj, Maros és Argeș megyei hegyimentők képviselőivel azon a nemzetközi, sípályás mentésekről szóló kongresszuson, amelyet április 19–28. között rendeznek meg a svédországi Riksgränsen síközpontban.
A Szövetségi Állandó Tanács csütörtöki ülésén véglegesítette önkormányzati jelöltlistáit az RMDSZ – adja hírül közleményében a szövetség.
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta, zsinórban harmadszor.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több megye folyóvizeire.
Felakasztva találtak rá kedden a Fehér megyei Alvinc község polgármesterére, Petru Ioan Barbura.
Egy újonnan elfogadott törvénytervezet szerint a vakvezető kutyák mindenhová elkísérhetik gazdájukat, ugyanakkor költségmentessé vált a fogyatékkal élők igényei szerinti gépjárműátalakítás is.
„Legyen minden évben szeptember harmadik szombatja országos takarítási nap – erről nyújt be kedden törvénytervezetet a parlamentben Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ képviseletében.
Mielőtt még ideérne a csapadék és a vele járó lehűlés, nézzünk vissza egy pillanat erejéig a hétfői hőmérsékleti értékekre, ami az Országos Meteorológiai Igazgatóság hőtérképe alapján akármelyik nyári napnak is elment volna.
Az italcsomagolások betétdíjas rendszerét (SGR) működtető ReturRO elérhetővő tette a kiskereskedők számára a csomagolások kézi visszaváltását hatékonyabbá tevő mobil alkalmazást.
Az Európai Unió három legnagyobb nyersolajtermelő országa 2022-ben Olaszország (4,5 millió tonna), Dánia (3,2 millió tonna) és Románia (3 millió tonna) volt – közölte hétfőn az Eurostat.
szóljon hozzá!