– Klaus Johannis Berlinben úgy nyilatkozott, hogy Romániában nincs magyarkérdés. Hogyan értékeli az államfő kijelentését?

– Meglepett a megfogalmazása. Mindenekelőtt a román közvéleménynek, és a román nacionalistáknak akar tetszeni, amikor lekicsinyíti a magyar kisebbségi kérdést. Összetéveszti a magyarkérdést a németkérdéssel, ami már valóban nincs Romániában, hiszen Ceauşescuék megoldották, amikor eladták a németeket, szászokat, svábokat. Elsősorban mi magyarok vagyunk illetékesek arra, hogy megmondjuk, van-e vagy nincs magyarkérdés.

Ugyanakkor érdekesek az RMDSZ-re való hivatkozások, ebből kitűnik, hogy a román hatalom elérte, az RMDSZ mintegy legitimálja a román kisebbségpolitikát. A magyarkérdésre vonatkozóan elég, ha csak a marosvásárhelyi székely szabadság napján a felvonulás betiltására, a tavalyelőtti székelyek nagy menetelésére gondolunk, vagy arra, hogy 2012-ben éppen a MOGYE ürügyén sikerült megbuktatni az akkori román kormányt.

– Ön párbeszédet kezdeményezett Klaus Johanisszal.

– Éppen pénteken érkezett válasz. Én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként január végén intéztem levelet az államfőhöz, a pártokkal és egyházakkal folytatott konzultációsorozat keretében kezdeményeztem találkozót. A február 20-ai időpontot javasoltam, amikor Bukarestben a Temesvár Társaságnak átadták az Európai Polgár díjat. Azt írtam, üdvözlöm, hogy új korszakot kíván nyitni a román demokráciában, a múlttal való szembenézés terén, az egyházi felekezetek irányába, és hogy remélem, kisebbségi területen is ez megtörténik.

A választ Laurenţiu Ştefan, az államelnöki hivatal belpolitikai ügyosztályának vezetője jegyzi. Hangsúlyozza, hogy az államelnök elkötelezett valamennyi román állampolgár emberi jogai és szabadsága mellett, illetve amellett, hogy megerősítse az ezen a téren kialakult jó romániai gyakorlatot. Úgy fogalmaz, az elnök nyitott a párbeszédre, a zsúfolt programja miatt azonban a találkozóra a közeljövőben nem kerülhet sor. Az államelnöki hivatal vezetői viszont készek erre.

A levélben nem hangzik el, a magyar vagy a kisebbség szó, általában a román állampolgárok jogairól beszél, a példaértékű román kisebbségpolitikára utal. Tipikus liberális megfogalmazás. Fontosnak tartom, hogy a párbeszéd elkezdődött, kész vagyok az államelnöki hivatal bármelyik illetékes beosztottjával tárgyalni, viszont a levelezés és az államelnök berlini kijelentései miatt is borúlátó vagyok, hogy megtörténhet az áttörés a magyar vonatkozású kérdések tekintetében.