Vérfürdő egy francia szatirikus lap szerkesztőségében

A lövöldözésben tizenkét ember meghalt, köztük két rendőr, tíz személy – köztük a legélesebb karikatúráiról ismert rajzoló, a Charb művésznéven ismert Stéphane Charbonnier – pedig súlyosan megsebesült.

A Le Figaro című napilap internetes változata szerint a támadás délelőtt fél tizenkettőkor történt, amikor két, fekete csuklyás, feketébe öltözött, Kalasnyikov gépkarabéllyal és rakétavetővel felfegyverzett támadó behatolt a hetilap szerkesztőségébe, és lövöldözni kezdett.

A két férfi menekülés közben tűzpárbajba keveredett a kiérkező rendőrökkel, egy egyenruhást lelőttek, többet pedig megsebesítettek, majd egy rájuk várakozó autóval elhajtottak a helyszínről.

Provokatív baloldali szatíra

A Charlie Hebdo (Heti Charlie) provokatív, vitriolos hangvételű írásairól és karikatúráiról hírhedt szatirikus hetilap. A kiadvány nonkonformizmusáról, valamint határozott baloldali beállítottságáról ismert. Ennek nyomán célpontjául elsősorban a szélsőjobboldali politikusokat, valamint a vallást – a katolikus egyházat, az iszlámot, a judaizmust -, és általában véve a kiemelkedő politikai és kulturális eseményeket választja. Először 1969 és 1981 között jelent meg, majd 1992-ben ismét kiadták.

A Charlie Hebdo az elmúlt években gyakran vált az iszlamista fundamentalisták fenyegetőzéseinek, sőt támadásainak célpontjává az iszlám hit kifigurázása miatt. 2011-ben felgyújtották a szerkesztőségét, miután egyik lapszámát a Koránon alapuló iszlám jogrend után Sáría Hebdo néven hozta ki, főszerkesztőként pedig Mohamed prófétát tüntették fel.

A provokatív cikkeiről ismert lap több számában is vitriolos hangvételű karikatúrák jelentek meg a muzulmánokról, illetve Mohamed prófétáról, ugyanakkor nem csupán a muzulmán fundamentalizmust figurázta ki: Salom Hebdo címmel egy, a zsidókat pellengérre állító lapszámot is megjelentetett.

Francois Hollande köztársasági elnök a terrortámadás kapcsán „rendkívüli barbarizmusnak\" nevezte, hogy egy újságot ért támadás. Megjegyezte: Franciaországot sokkolták a történtek, és leszögezte: kétségkívül terrortámadás történt, a hatóságok pedig addig üldözik a tetteseket, amíg sikerül őket bíróság elé állítani. Az államfő egységes kiállásra szólította az ország polgárait.

Christophe Deloire, a Riporterek Határok Nélkül újságíró-szervezet elnöke a szólásszabadság és a szabadságjogok elleni barbár támadásnak minősítette az esetet.

A világ vezető politikusai is elítélték a támadást, a washingtoni Fehér Ház a leghatározottabban elítélte a támadást, és szolidaritását fejezte ki. David Cameron brit kormányfő „émelyítőnek” minősítette a merényletet, Jean-Paul Juncker, az Európai Bizottság elnöke is barbarizmusnak nevezte a mészárlást, Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke pedig együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.