A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács a közleményben emlékeztetett, hogy decemberben úgy döntöttek, „tartják az eddigi irányt”, és szükség esetén készek „további lépésekre”.

„Tekintettel a romló helyzetre, arra kérjük a Külügyek Tanácsának következő ülését, hogy értékeljék a helyzetet, és fontoljanak meg minden megfelelő lépést, beleértve további büntető intézkedések alkalmazását a minszki megállapodások gyors és átfogó megvalósítása érdekében” – utasították külügyminisztereiket a tagállamok vezetői.

Az uniós külügyminiszterek csütörtökön – már korábban összehívott – rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben az ukrajnai fejleményekről. A tagállamok vezetői a közleményben aggodalmuknak adnak hangot a romló biztonsági és humanitárius helyzet miatt Kelet-Ukrajnában, továbbá elítélik a Mariupol elleni „válogatás nélküli” – vagyis nem célzottan katonai célpontok ellen irányuló – rakétatámadást.

„Bizonyítékok támasztják alá, hogy Oroszország továbbra is egyre több támogatást nyújt a szeparatistáknak, ami kiemeli Oroszország felelősségét. Felszólítjuk Oroszországot, hogy ítélje el a szakadárok tetteit, és hajtsa végre a minszki megállapodásokat” – áll az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatában.

Az ukrán parlament szintén kedden egy nyilatkozatban agresszor államnak nyilvánította az Orosz Föderációt, a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok donyecki, illetve luhanszki népköztársaságait pedig terrorszervezeteknek minősítette, és arra kéri a külföldi országok parlamentjeit, valamint a nemzetközi szervezeteket, hogy kövessék az ukrán törvényhozás eme példáját.

A nyilatkozat szerint Oroszország támogatja a terrorizmust, gátolja az ENSZ Biztonsági Tanácsának tevékenységét, s ezzel veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Eközben tegnap az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője közölte: kilenc ukrán katona vesztette életét, és 29 sebesült meg 24 óra alatt az oroszbarát szakadárok ellen vívott kelet-ukrajnai harcokban. Vladiszlav Szeleznyov elmondása szerint a legtöbb támadást a stratégiai jelentőségű Debalceve város ellen intézték.

Johannis fokozná a Moszkvával szembeni fellépést

Klaus Johannis államfő szerint indokolt az Oroszország ellen bevezetett szankciók fenntartása, és azok szigorítását is fontolóra kell venni, ha Moszkva továbbra sem hajlandó hiteles módon segíteni a további vérontás megelőzésére irányuló politikai megoldás megtalálását. „Csatlakozom az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok képviselőihez, akik gyilkosságnak minősítik a mariupoli civil lakosság elleni támadást. Ezért nemcsak az ukrajnai szakadárokat terheli a felelősség, hanem a felfegyverzésükben részt vevő Oroszországot is, amely nem a konfliktus megelőzésére használja befolyását” – fogalmazott. Rámutatott: Románia támogatja Kijevet, hogy valóra válthassa európai, euroatlanti integrációs célkitűzéseit, és elítéli Ukrajna területi épségének, illetve szuverenitásának megsértését.