Óriás székely zászló Barót főterén

Délután fél hatra hívták össze Barót és Erdővidék lakosságát a szervezők: az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Társalgó Egyesület, a több mint ötszáz résztvevő pedig békésen várakozott az esemény megkezdéséig, hiszen megcsúsztak a programmal. A háromszéki sajtó nagy része távol maradt a zászlófelvonástól, de a központi román média képviselői már kora délután megjelentek közvetítő autóikkal a helyszínen és egymást váltották a bejelentkezések, amelyekben alig száz résztvevőről számoltak be.

Szép Béla főszervező, az EMNP baróti elnöke már délelőtt azt nyilatkozta, óriási székely zászlót húznak fel a templom elé, az 5x3 méteres lobogó a székelyek jogainak jelképe. A szervezők egy fekete táblára írták fel azokat a jogokat, melyeket a székelységnek ígért a román állam 1918-ban Gyulafehérváron. Eszerint a nemzeti kisebbségeknek az alkotmány 6. cikkelye garantálja, hogy jelképeiket szabadon és korlátozás nélkül használják.

A rendezvényt a Székely Önkéntesek terén tartották, amelynek névadását megtiltották a hatóságok, kedden délután mégis kitették a táblát. A felszólalók sorát a baróti református egyházközség lelkésze, Krizbai Imre nyitotta meg, aki a székelység történelmének fontos eseményeit sorolta fel, majd a Székely Nemzeti Tanács zászlaját mutatta be, mely körül sok tévhit hangzott el az elmúlt napokban. A lelkészek közös áldását követően székelyruhás fiatalok húzták fel a tíz méteres árbocra a zászlót, a haza és a székely nemzet nevében.

A zászlófelhúzáson jelen volt Barót polgármestere, Lázár Kiss Barna is, aki a szervezők első hívó szavára igent mondott és a rendezvény mellé állt. Nemcsak támogatta, hanem segítette is, hiszen mint mondta, a székelység legfontosabb és legtermészetesebb joga, hogy szülőföldhöz kötődő jelképeit bárhová kitűzze. A városvezető felidézte a kommunizmus korát, amikor tiltották a magyar szót, a himnusz éneklését és a jelképek használatát, de reményét fejezte ki, hogy azok az idők végérvényesen lejártak. „Nem tilthatja meg senki, hogy a városmenedzser ne tudjon magyarul. Továbbra is az az álláspontom, hogy egy 95 százalékban magyarlakta településen a közalkalmazottaknak kell tudni magyarul. Mindenki tudja, a székely zászló ma is leng a baróti városházán és ez mindig így lesz, annak ellenére, hogy én is kaptam átiratot a prefektusról. A zászló marad, amíg a törvény nem tiltja azt. Azt tartom, amit a törvény nem tilt, azt szabad.

A polgármester után a kisbaconi illetőségű Benedek Erika, EMNP-s megyei önkormányzati képviselő szólalt fel, aki az ünnepek jelentőségéről beszélt.

Az óriási székely zászló felvonása rendbontás nélkül zajlott, bár az esemény ideje alatt a román televíziók élőben közvetítették és kommentálták az eseményeket. A főszervező Krizbai Imre erre is felhívta a figyelmet, külön üdvözölte a sajtó munkatársait és az igazságos tájékoztatásra kérte fel őket.

Krizbai Imre a Székelyhon.ronak elmondta, nem tartanak attól, hogy bármilyen következménye is lenne a zászló kitűzésének a főtéren. Szerinte Európa a modern Európa útját járja, melyben mindenki élhet a jogaival. „Se többet se kevesebbet nem akarunk, mint az önrendelkező kis népek Európában, és sajnáljuk, hogy az egyik volt miniszter fenyegetőzik. Ez az idő lejárt,  Sértő ahogyan viselkednek” – hangsúlyozta a főszervező.

A marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel kapcsolatosan a lelkész kifejtette: készítettek egy kiáltványt a Csapó József-féle autonómiatervezetből és ebben benne van az is, hogy a románoknak is milyen képviseletük lenne, illetve milyen szabályok erősítik majd a székelyföldi létüket.