A balesetben két személy súlyosan, egy könnyebben sérült, ám a vétlen autó negyedik utasa, Kusztos Endre festőművész, grafikus a helyszínen életét vesztette. A balesetet okozó mezőszentmargitai férfi elvesztette uralmát a jármű fölött, áttért az út menetirány szerinti bal oldalára, ahol frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő személygépkocsival. Az első jármű vezetője részeg volt, ez bebizonyosodott a helyszínen végzett alkoholszondás ellenőrzésen is, amikor a műszer 0,82 ezrelékes alkoholkoncentrációt mutatott ki a kilélegzett levegőben. Ezután egészségügyi laboratóriumban elvégezték a véralkoholszint vizsgálatot is, ennek eredményéről azonban nem kaptunk tájékoztatást, így csak az orvosi szakirodalomban fellelhető adatokra alapozhatunk. Eszerint a légalkohol értékét kb. 2,1-gyel szorozva kapjuk meg a véralkoholszint értéket. A számítást elvégezve kiderül: a halálesetért vétkes sofőr véralkoholszintje elméletileg 1,72 ezrelék lehetett, ami a cselekményt messze a bűnügyi kategóriába sorolja (bűncselekménynek számít már a 0,5 ezrelékes véralkoholszint is).

Erről a szakirodalom a következőket mondja: csökken az egyensúlyérzék, a helytelen felfogóképesség jelentkezése rossz következtetések levonásához vezet, továbbá fellép a késői reagálás, észrevehető a túlérzékenység, az agresszív magatartás, a vérnyomás emelkedése, kórosan gyors a szívverés.

Az ilyen állapotban halálos kimenetelű balesetek okozóit általában a rendőrség 24 órára őrizetbe veszi, majd előállítják a bíróságon, s az ügyészség az előállításkor kéri az előzetes letartóztatásba vétel elrendelését. Rendőrségi források szerint az ügyben eljáró ügyész nem kérte az előzetes letartóztatást, hanem 60 napra szóló bírói felügyeletet. A marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészség szóvivője ezt megerősítette, a főügyész, Ileana Georgescu pedig sajtóügynökségnek mondta el: az ügyben szereplő személy ellen bírói felügyelet lépett érvénybe, bizonyos felügyeleti kötelezettségekkel. Azért nem kérték az előzetest, mondta, mert a férfi nem hagyta el a baleset helyszínét, megbánást tanúsított, nem büntetett előéletű, közlekedési bűncselekményeket sem követett el. Ezek azonban normális körülmények, amiért nem járna enyhítés. Ha nem így történt volna (ha elhagyja a baleset színhelyét, nem tanúsít megbánást, büntetett előéletű), akkor lépne érvénybe a súlyosbító körülmény státusa.

Az új Btk. 215. cikkelye értelmében a gyanúsítottnak bizonyos kötelező jellegű követelményeket kell betartania. Ezek közé tartozik: ahányszor hívják, meg kell jelennie az igazságügyi szervek előtt; lakhelyváltozás bejelentésének kötelezettsége; a rendőri szervek által megállapított program szerint jelentkeznie kell a rendőrségen, továbbá valahányszor, amikor hívják; a bírói felügyeletet elrendelő igazságügyi szerv ezeken kívül más kötelezettségeket vagy tiltásokat is kiróhat a gyanúsítottra a bűncselekmény természetéből adódóan.