Corlăţean megszállottja lett Füzes kiutasításának

A román diplomácia vezetője a bukaresti Realitatea hírtelevízióban beszélt erről kedden este, amikor a székely zászló körüli magyar-román vitáról kérdezték. A külügyminiszter utalt rá, hogy Magyarország autonómiával kapcsolatos álláspontja nem újdonság Bukarest számára, de szerinte egy nagykövet nem szólhat bele abba, hogy a fogadó országnak mi a teendője. „Az alkotmánymódosításról beszélhetünk az RMDSZ-szel, és ezt meg is tesszük, de ezt egymást közt beszéljük meg, nem másokkal” – mondta a külügyminiszter.

Mint ismeretes, Füzes Oszkár nagykövetet a zászlóvita kirobbanásának napján szólaltatta meg több román hírtelevízió. A diplomata közölte: ha a székelyföldi magyarok autonómiát kérnek, Magyarországnak kötelessége támogatni törekvésüket. Arra a felvetésre, hogy Székelyföld nem egy hivatalosan elismert régió Romániában, a nagykövet úgy reagált: csak azt javasolhatja, hogy tegyék azzá. Mikor azt kérdezték tőle, szerinte változtatásra szorul-e a nemzetállam-meghatározás a román alaptörvényben, Füzes Oszkár azt mondta: léteznek demokratikus intézmények Romániában az alkotmánymódosítási vita lefolytatására, és sok sikert kíván munkájukhoz. Corlăţean akkor a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta Füzest televíziós szereplései miatt, hozzátéve, újabb hasonló „megszólalás” a kiutasítását fogja eredményezni. Martonyi János külügyminiszter még aznap közölte: a bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával.

Kedd esti tévéinterjújában Corlăţean ismét felvetette, hogy Bukarest a magyar kormány választási manőverének tarja a székelyzászló-ügyet, amely a Romániában élő magyar állampolgárok voksainak megszerzését célozná. Úgy vélekedett: sántít az a párhuzam, amelyet Budapest a román és magyar könnyített honosítás között próbál megvonni. Szerinte az a lényegi különbség a Moldovai Köztársaság román állampolgárságot szerzett polgárai és a magyar könnyített honosítás kedvezményezettjei között, hogy Románia nemzetiségtől függetlenül kínál állampolgárságot egykori polgárainak, illetve azok leszármazottainak, míg Magyarország szerinte az etnikai elvet érvényesíti. (Ennek ellentmond Valer Marian, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei szenátorának minap tett nyilatkozata, miszerint Erdélyben több ezer román nemzetiségű személy is megkapta a román állampolgárságot. Marian emiatt törvénytervezetet kíván a parlament elé terjeszteni, amellyel megvonnák a magyar állampolgárságot a román nemzetiségűektől).

Egyébként Victor Ponta kormányfő szerdán Kolozsváron úgy vélekedett, a székelyzászló-ügy nem veszélyezteti a román-magyar stratégiai partnerséget. A vitát „a választásokra készülő Fidesz provokációinak” tekintette. „Úgy tudom, gazdasági és szociális érdemeik nem nagyon vannak, és ilyenkor előveszik a román, a szlovák, a szerb kérdést” – magyarázta Ponta. A kormányfő nyomatékosította, a romániai magyar kisebbséget nem kell felhasználni a budapesti politikai küzdelemben. Úgy vélte, Bukarestnek egyfelől határozottan ki kell állni a törvények tiszteletben tartása mellett, de el is kell kerülnie, hogy a provokáció csapdájába essék. „A válaszunk határozott, de a provokációkat elkerülő jellegű lesz” – nyomatékosította a kincses városban a miniszterelnök.

A Realitatea tévé által rendelt, az Avangard közvélemény-kutató intézet által készített országos felmérés értelmében egyébként a megkérdezettek 15 százaléka szerint indokolt, 73 százaléka szerint pedig nem indokolt a székely zászló kitűzése a romániai közintézményekre.