Nem mond le önszántából kitüntetéséről Tőkés László

„Miért adná vissza a kitüntetését vagy miért fosztanák meg tőle? Huszonhárom év után csak nem tűnt el Tőkés László az 1989-es forradalom játszott kulcsszerepe!” – jelentette ki megkeresésünkre a jogász, aki a napokban kapta meg az ügyvédi felhatalmazást, amellyel ezentúl nem csak a törvényszéken, hanem a Románia Csillaga Országos Rend Becsületbírósága előtt is képviselheti a volt püspököt. A múlt héten választott testület szeptember 26-ára, csütörtök délután 4 órára, a Román Akadémia székházába várja Tőkést.

Első lépésként Kincses egy válaszirattal fordult a testülethez, melyben a rend működési szabályzatát és Corina Creţu, a kitüntetés visszavonását szorgalmazó szociál-demokrata politikus írásos beadványát igényli tanulmányozás véget. Az első okirat vasárnap érkezett meg; kiderült, hogy Tőkés ellen nem egy, hanem tíz külön feljelentést iktattak, mindeniket ugyanazzal a szöveggel, de más-más aláírással. Az ügyvéd már egy válasziratot is előkészített, melyben rámutat, hogy a Becsületbíróság múlt heti létrehozása számos formai hiba miatt semmissé nyilvánítható. Kincses Előd négy pontban fogalmazta meg kifogásait, leszögezve: a közgyűlés, melyen a tagság mindössze 17,7 százaléka volt jelen, nem volt határozatképes, azáltal, hogy a szavazatszámláló bizottság vezetőjévé vált, a feljelentő Creţu összeférhetetlenné vált, a Becsületbíróságba kizárólag baloldali politikusokat választottak, akik előre véleményt nyilvánítottak Tőkésről, ezzel megsértve a döntéshozó függetlenségének az elvét. Mi több, ketten, Gabriela Vrânceanu-Firea és Ecaterina Andronescu Tőkés feljelentői között vannak, ezzel ők is összeférhetetlenné válva. Továbbá a közgyűlést egy olyan személy vezette – Gheorghe Anghelescu elnöki tanácsos –, aki nem tagja a testületnek.

Kincses Előd ugyanakkor azt is felemlegette, hogy a Románia Csillaga Országos Rend alapszabályzata szerint első sorban azoktól vonható vissza a kitüntetés, akiket a törvényszék jogerősen elítélt. A 630 tag közül tizenegyen vannak ebben a helyzetben, köztük a korrupciós ügyekbe bonyolódott és az államnak tetemes kárt okozó Adrian Năstase, Dumitru Cioflină, Eugen Bădălan, Ionel Manţog és Cristian Anghel.

Mint ismeretes, Victor Ponta javaslatára Creţu Tőkésnek azon kijelentése miatt kezdeményezte az érdemrend visszavonását, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett. „Csakhogy a román sajtó, tévedésből vagy rosszindulatból helytelenül protectorat-ként fordította, holott az egészen mást jelent. Tőkés egy olyan védhatalmi státuszról beszélt, mint amilyent Olaszország és Ausztria vállalt 1947-ben Dél-Tirol fölött, és amely azóta egy virágzó térségé nőtte ki magát” – mutatott rá Kincses. Az ügyvéd szerint az sem érv, hogy Tőkés László nyilatkozatai sértik az alkotmány első cikkelyét, mert ilyen alapon bárkit meg lehetne büntetni, aki a köztársasági rend helyett a monarchia visszaállítását követelné. Éppen ezért emlékeztetett Victor Ponta válasziratára, melyet alperesi minőségében a kormányfő éppen a Tőkés elleni rágalmazási perben hoz fel mentségéül. „A Tőkést lehorthystázó Ponta azzal védekezett, hogy a sokkoló véleményeket is el kell tűrni. Nos, fordított esetben már más a helyzet?” – tette fel a költői kérdést Kincses Előd, megjegyezvén, hogy a történelem ismétli önmagát, hisz huszonhárom esztendővel ezelőtt, ’89 őszén a Ceauşescu-rezsim ellen védte az akkori temesvári papot, most egy posztkommunista, de ugyanolyan magyarellenes rendszer ellen képviseli Tőkés Lászlót.