Ponta: Orbán Viktor Románia ellensége

A román képviselőház nem kíván reagálni arra, hogy a magyar Országházra kitűztek egy olyan zászlót, amely nem a román jelképrendszer része. Ez az illető országra tartozik – jelentette be Valeriu Zgonea, a bukaresti alsóház elnöke a házbizottság hétfői ülése után. A szociáldemokrata politikus a székely zászló körül dúló vitára utalva közölte, a magyar-román viszonynak nem ez a „legboldogabb időszaka”, de szerinte ez nem jelenti, hogy mélyíteni kell azt az árkot, amelyet egyesek ásni próbálnak a két szomszédos és baráti ország között. Zgonea közölte azt is: kezdeményezte, hogy helyezzék el a bukaresti parlament épülete előtt Románia valamennyi megyéjének zászlaját, beleértve Hargitának és Kovásznának a román hatóságok által jóváhagyott címerével és jelképeivel ellátott hivatalos lobogóját. Zgonea hozzátette: a házbizottság és a frakcióvezetők egyhangú döntést hoztak arról, hogy a képviselőház ne vegyen részt a zászlóvitában. Úgy vélekedett, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter „kellőképpen határozott, érett és kiegyensúlyozott” választ adott Budapestnek.

Mint ismeretes, a napokban számos román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a bukaresti parlament azzal kapcsolatban, hogy pénteken kitűzték a székely zászlót a magyar parlament épületére. Puiu Haşotti, a kormányzó liberális párt szenátusi frakcióvezetője hétfőn szorgalmazta, hogy a román törvényhozás szólítsa fel a budapesti Országgyűlést, „hagyjon fel a román állam alapintézményei elleni támadásaival. Haşotti szerint ha a magyar törvényhozás „nem tér jobb belátásra”, szóba kerülhet akár a kétoldalú parlamenti együttműködés befagyasztása is.

Eközben Victor Ponta ismét azzal vádolta a Fideszt, hogy belpolitikai és választási érdeke fűződik a székelyzászló-ügy „gerjesztéséhez”, mivel meg akarja szerezni a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok szavazatát a jövő évi magyarországi választásokon. A miniszterelnök szerint sem a román hatóságok és a romániai magyarság, sem Románia és Magyarország viszonyában nincs gond.

„A Fideszt lényegében nem érdekli, mi történik Romániában, az sem, hogy mit tesz vagy nem tesz a romániai magyar közösség, őket az érdekli, hogy szavazatokat nyerjenek a magyarországi választásokon – hangoztatta Ponta. – A Fidesz romániai barátainak, a jobboldali demokrata-liberálisoknak és Traian Băsescu elnöknek kellene felvilágosítaniuk a magyar kormányt, hogy a provokációknak semmi közük az európai eszméhez. Az Európai Néppárt tagjaként ők támogatták korábban Tőkés László megválasztását az Európai Parlament alelnökévé. Ne feledjük tehát, kik barátkoznak Románia ellenségeivel.”

Ezzel egy időben hétfőn a magyar Országgyűlésben is téma volt a székely zászló ügye. „A mai Európa egyik jelmondata az egység a sokszínűségben szlogen” – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc András, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, hozzáfűzve: Európa lakosságának mintegy 20 százaléka él kisebbségben. A székely zászló kérdéséről szólva úgy fogalmazott: Románia is aláírta a kisebbségek jogait biztosító a nemzetközi egyezményeket, és azok érvényesülését számon is kéri például Szerbián, a román kisebbség védelmében. „A magyarság bárhogy is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának” – fogalmazott a képviselő. Hozzátette, a regionális szimbólumok használata elfogadott Európában; ennek érdekében védeni kell a kisebbségeket, meg kell állítani az asszimilációt, amelynek egyik eszköze az autonómia.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára üdvözölte, hogy számos magyarországi település tűzte ki a székely zászlót. „Legalább ezer éve azon a földön élnek székely testvéreink, és azon a földön szeretnének boldogulni” – fogalmazott a politikus. Beszámolt arról is, hogy Nyugat-Európában a kisebbségeknek széles körű jogaik vannak, példaként említve a katalánokat, akik szabadon használhatják zászlójukat. Rámutatott: Budapest a viszonosság elvét is kérheti Romániától, hiszen Magyarországon számos jogosítványt kaptak a kisebbségek.