Az RMDSZ nem számít csodákra

Előbb Dan Şova szállításügyi miniszter karcsúsította gyorsforgalmi úttá a Marosvásárhely és Brassó között tervezett sztrádaszakaszt, majd a múlt hét második felében Mihnea Costoiu, a felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter és Mircea Duşa honvédelmi miniszter okozott csalódást a magyar közösségnek. Míg az orvosi egyetemre látogató Costoiu képtelen volt az oktatási törvény betartására bírni a MOGYE román többségű vezetőségét, Duşa nacionalista hangulatkeltéssel válaszolt a Maros megyei prefektusi szék betöltése körül felmerült kérdésre. Megítélésében, az RMDSZ-szel kötött protokollum ellenére, a tisztséget csakis egy román nemzetiségű személy foglalhatja el.

„Nincsenek illúzióink, hisz az RMDSZ eddig is hihetetlen erőfeszítésében tellett a kormányzási partnereivel betartatni azok ígéreteit. Függetlenül attól, hogy a Demokratikus Konvenció ’1996 és 2000 közötti időszakáról vagy liberálisokkal, majd legutóbb a demokrata-liberálisokkal voltunk kormányon, soha nem dőlhettünk hátra, hisz egyik fél sem tartotta be ígéreteit anélkül, hogy azt következetesen számon kértük volna. Csodavárásra most sem számítunk” – ismerte be a nyilatkozó szövetségi elnök.

Duşa szerint nem, Kelemen szerint lesz magyar prefektus

A leendő Maros megyei prefektus személye körüli találgatásokat a hét végén Mircea Duşa honvédelmi miniszter nyilatkozata tette még rejtelmesebbé. A PSD nacionalista vonalát képviselő maroshévízi illetőségű politikus Marosvásárhelyen kijelentette, hogy az RMDSZ nem kapja meg a főispáni tisztséget, melyet „úgy, ahogy Hargita és Kovászna megyében, itt is egy román nemzetiségű személy fog elfoglalni”. Duşa szerint az RMDSZ-nek  a prefektusi tisztség követelése helyett inkább a gazdasági és szociális célkitűzéseinek megvalósításával kellene foglalkoznia a magyarlakta településeken.

Az érdekvédelmi szervezet Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor nem hinné, hogy a Duşa által elképzelt forgatókönyv szerint alakulnának a dolgok. „A napokban a kormányfő megerősítette, hogy az egyezségnek megfelelően, az RMDSZ jelölheti a Maros megyei prefektust” – nyilatkozta a Krónikának Brassai. Kérdésünkre, hogy a szövetségben egyezség született a kormánymegbízott személyéről, a megyei elnök csak annyit mondott, hogy „van egy elképzelésünk”.

Legutóbb Frunda György tűnt befutónak, minekután a volt szenátor korábban visszautasította pártja felkérését. Frunda neve azok után merült fel újból, hogy Soós Zoltán múzeumigazgató meggondolta magát és végül személyes okokra hivatkozva, visszalépett. A megye – 1990 utáni első – magyar nemzetiségű főispánjának a kinevezése sokat már nem késhet, ismerte el Brassai Zsombor, aki szerint a napokban lesz egy utolsó egyeztetés Kelemen Hunor szövetségi elnökkel. Portálunknak nyilatkozva utóbbi elmondta, hogy az eddigi egyeztetések során egy pillanatig sem tűnt úgy, hogy a PSD vezetői meggondolták volna magukat és megszegnék az egyezséget. „Én senkinek a hiedelmével nem akarok vitába szállni, különösképpen, ha annak a választási kampányban ad hangot, mint például Mircea Duşa. A jelen állás szerint azonban az RMDSZ jelöli Maros megye prefektusát. Ha a szociáldemokraták ezt másként akarták volna, akkor a napokban nem csak alprefektust, hanem prefektust is neveztek volna ki” – vélekedett Kelemen.

A Frunda vagy más, RMDSZ-es politikus kinevezését illetően a szövetségi elnök elmondta, hogy a szervezet nem szabott magának határidőt. „Bármikor megnevezhetjük a Maros megyei kormánymegbízottat, mint ahogy a Szilágy meg Bihar megyei alprefektust is. Annyi az egész, hogy, ha a kiszemelt személy nem köztisztviselő, előbb le kell tennie egy vizsgát és ideiglenesen el kell foglalnia egy másik állást” – magyarázta Kelemen Hunor, aki szerint most már csak napok, legfeljebb hetek kérdése az új tisztségviselők jelölése és kinevezése.

„Costoiu nem hagyott cserben”

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében nem hagyta cserben a magyarságot a felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter, vélekedett Kelemen, amikor azzal szembesítettük, hogy az intézmény magyar oktatói szerint Mihnea Costoiu inkább formális látogatást tett a MOGYE-n, mintsem, hogy határozottan kiálljon a törvényesség mellett és a román vezetőket jobb belátásra sarkallja.

„Számtalanszor átbeszéltük a vásárhelyi egyetem ügyét a miniszterrel, aki mindig is partnernek bizonyult a kérdésben. Nekünk nem vele kell harcolnunk, mert nem ő az, aki nem hajlandó tiszteletben tartani az oktatásügyi törvényt” – fejtette ki Kelemen Hunor. A kormányfő-helyettes hozzátette, hogy bár a marosvásárhelyi egyeztetés kudarccal és a magyar vezetők visszavonulásával végződött, a harc nincs elveszve, hisz a Ponta-kabinetnek vannak még eszközei a törvény biztosította önálló magyar struktúrák létrehozásának kieszközölésére. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor üzenni is kívánt a vezetői testületekből lemondó magyar professzoroknak. „Nem jó felállni, kiszállni, a harcot félúton feladni. Ez nem jellemző a magyarságra” – vélekedett Kelemen Hunor, emlékeztetvén, hogy „még voltak elvesztett csatáink, ám a háborút csak mi nyertük”.

A nyomvonalon a lényeg

Az észak-erdélyi autópálya sorsát illetően Kelemen Hunor szerint nincs ok aggodalomra amiatt, hogy Dan Şova közlekedésügyi tárcavezető mindössze gyorsforgalmi útra „rajzolta át” a Marosvásárhely–Brassó szakaszt. Az RMDSZ-elnök megítélésében most az a fontos, hogy a sztráda ügye végre kimozdult a holtpontról, így Aranyosgyéres és Marosvásárhely között még az idén elkezdik a földterületek kisajátítását. „Ami a folytatást illeti Brassó irányában, az a lényeg, hogy a nyomvonal nem módosult. Az már költségvetési kérdés, hogy egyből autópályaként épül majd meg vagy előbb gyorsforgalmi út lesz belőle, amit utólag fognak szélesíteni” – fejtette ki álláspontját a szövetség elnöke.